Ahogy azt az előző túra alkalával említettem, elég szerencsésnek mondhatom magam, hogy alig 20 perc autóút távolságra kisebb-nagyobb természeti csodák várnak rám. Az év utolsó napján nem is szerettem volna távolabbra menni, így ismét a Kőszegi-hegységben kötöttem ki, ott is az egyik nagy kedvencemet tűztem ki célul: a Pintér-tetőt. Gyönyörű kilátás, nyugalom, és csend. Bár a jó idő ellenére sokan kirándultak a környéken, a Pintér-tetőt valahogy nem özönlötte el a tömeg. Így adatott meg, hogy az év utolsó napján jó 20 percet üldögélhettem egyes-egyedül, előttem a csodás panorámával, élvezve a melengető napsütést. ❤
Láda élményem is volt természetesen: Kettőt sajnos nem találtam, de nem adtam fel, indultam a harmadik láda keresésére. Nézem a térképet: “Rendben, a keresztező út után közvetlenül ott a láda.” Megyek, megyek, sehol a keresztező út. Mindegy is, de a koordináták viszont már a ládát mutatják. Hogy is van ez?!? Milyen út ez?!? Ja, hogy ez nem út, hanem az osztrák-magyar határ!! 😅 Ah so, kein Problem! Grüß Gott in Österreich!