A 2018-as év felejthetetlen év volt számunkra. Nem mintha a korábbi évek felejthetőek lennének, de azzal, hogy családilag kivontuk magunkat a forgalomból, és megléptük azt, amiről sokan csak álmodnak, mindenképpen különlegessé és életre szólóan egyedivé tette az idei évünket.
Ez a teljesen más kultúrában, teljesen más életkörülmények között eltöltött fél év sok mindenre rávilágított. A Srí Lankán szerzett élmények és tapasztalatok alapvetően formálták és/vagy változtatták meg néhány eddigi nézetünket. Ezek közül a gondolatok közül írok le most néhányat röviden.
1. Az egészség után a legfontosabb és a legdrágább dolog az életben az idő. És nincs idő azt elvesztegetni. Ebből adódik a 2.pont:
2. Nem érdemes olyan emberekre pazarolni a figyelmedet, energiádat, akik ezt nem viszonozzák. Mint ahogy azokra sem érdemes időt vesztegetni, akikkel valami okból nem szimpatizálsz. Ha csak gondolatban is foglalkozol velük, a legdrágább dolgot adod nekik, amid csak van: az idődet.
3. Az egész világ (bocsánat a kifejezésért, de) egy kib@52ott nagy álarcos bál, ahol mindenki olyan csiri-biri álarcot visel, amelyet magáról mutatni akar a világnak. Sokszor viszont az álarc mögött rejtőző valóság nem hogy köszönő viszonyban nincs a mutatott képpel, de szöges ellentéte is annak. (Srí Lankán erőteljesen megtapasztaltuk, és nem a helyi embereknél!) Sőt, tovább megyek! Sokszor, ha levennéd az álarcot, mások követelik, hogy tedd vissza azt, mert nem kíváncsiak a valóságra. Nem kíváncsiak a valódi énedre. Az kell nekik, amit mutatsz. A színjáték kell. Aki most olvassa ezeket a sorokat, annak azt kívánom a jövő év(ek)re, hogy úgy tudja élni és alakítani az életét, hogy az álarc mögött megélt valóság legalább közeledjen a vágyott és megmutatott (ál)archoz.
4. Ha már “megélt valóság” – van egy mondás: nem mindegy, hogy leéled, vagy megéled. Tényleg nem!
5. És végül, de nem utolsó sorban (kicsit visszakanyarodva az első ponthoz) rájöttünk, hogy nincs idő arra, hogy várjon az ember. Én korábban “ráérős” voltam, szerettem halogatni dolgokat, várni a megfelelő pillanatot, amikor a dátumok úgy állnak, amikor majd úgy ítélem meg, amikor majd… Nincs “majd”. Nincs “holnap”. Nincs megfelelő(bb) alkalom. Egyetlen megfelelő alkalom van: A MOST!
Ezzel a néhány gondolattal kívánunk mindenkinek egészségben, élményekben, napsütésben, színekben, mosolyokban gazdag boldog új évet!
“Egyetlen megfelelő alkalom van” bejegyzéshez egy hozzászólás