Július végi/augusztus eleji túránkat több, mint egy hetesre terveztük. A cél a kulturális háromszög (Dambulla – Anuradhapura – Polonnaruwa) felkeresése volt, az ország keleti partjának meglátogatásával kiegészítve. Meg persze geoládázással.
Az, hogy nem vagyunk sem időhöz sem helyhez kötve, megadja azt a szabadságot, hogy az eltervezett dolgokat bármikor, bárhogyan felülírhassuk. A túra elején gyakorlatilag minden nap, mindent újraterveztünk. De szó szerint. Látnivalókat, szállásokat, melyik városban aludjunk, hova menjünk. Volt, hogy a buszon átterveztük a napunkat, köszönhetően annak, hogy a buszozási idő itt Srí Lankán gyakorlatilag kiszámíthatatlan. Hozzávetőlegesen meg lehet saccolni, hogy mennyi az annyi, aztán van, hogy 5 órából 7 lesz, vagy épp 4-ből 3.
Ennek köszönhető, hogy kapásból a túra első napján már be is iktattunk egy (másnapra tervezett) látványosságot, a dambullai sziklatemplomot, mely az UNESCO kulturális világörökségének része, és melyet öt éve is meglátogattunk már. Nem beszélve arról, hogy itt leltük a túra első EarthCache “ládáját”.
